2026. november 11-én, a lengyel függetlenség napján írtuk. Az események leírása a Tátra Múzeum történészének, Lesław Dallnak, a Lengyel Történeti Múzeumnak és a Lengyel Távirati Irodának (PAP) a munkáin alapul. Ahol a források eltérnek, azt jelezzük. Fejléc: a zakopanei Függetlenség tere 2024 augusztusában, Cybularny, Wikimedia Commons, CC0, kicsinyítve.
- 1918. október 13.: lakossági gyűlés a független Lengyelország mellett, Nemzeti Szervezet Stefan Żeromski író vezetésével.
- Október 31.: lengyel tisztek egyetlen lövés nélkül lefegyverzik az osztrák őrséget és csendőröket, átveszik a postát és a vasútállomást.
- November 1.: a Nemzeti Tanács átveszi a hatalmat. November 2.: a katonák a Grünwaldi-emlékműnél esküt tesznek Lengyelországra.
- November 16.: a Tanács feloszlik, Zakopane az újjászülető lengyel állam része lesz.
- A Willa Storczyktól a Grünwaldi-emlékmű kb. 2,1 km, 28 perc gyalog, vagy 5 perc busszal és 7 perc séta.
Zakopane 1918 őszén
Lengyelország több mint egy évszázadig nem létezett a térképen. Zakopane Galíciában, az Osztrák–Magyar Monarchia lengyel részén feküdt, a Tátra északi oldalán, közvetlenül a magyar határ mellett. Hivatalosan még nagy falu volt, de egyben a lengyel területek legdivatosabb gyógy- és üdülőhelye, tele írókkal, festőkkel, politikusokkal és szabadságon lévő légiós katonákkal. Stefan Żeromski, akkoriban a legismertebb lengyel regényíró, az egész első világháborút itt töltötte, és a gorálok is nagyon tisztelték.
1918 októberének elejére világossá vált, hogy a Habsburg-monarchia nem éli túl a háborút. Október 7-én a varsói Régenstanács kikiáltotta Lengyelország függetlenségét, Galíciában azonban még osztrák hivatalnokok ültek a hivatalokban, és osztrák csendőrök járőröztek az utcákon. Zakopane úgy döntött, hogy nem vár tovább.
1918. október 13.: a gyűlés és a határozat
A község elöljárója, Wincenty Regieć, az osztrák hatóságok engedélye nélkül, kézzel írt cédulákon hívta össze október 13-ára, vasárnapra a lakossági gyűlést. A források részletei eltérnek: Lesław Dall, a Tátra Múzeum történésze kb. 200 emberről ír a Sokół tornaegylet termében a piactér mellett, más leírások közel 500 főről a Grünwaldi-emlékműnél. A két hely néhány tucat méterre van egymástól.
Józef Diehl ügyvéd felolvasta a határozatot, amelyet a gyűlés elfogadott. Ebben a független és egyesült Lengyelország mellett álltak ki, a párizsi Lengyel Nemzeti Bizottságot ismerték el a nemzet képviselőjének, és követelték, hogy Szepességet és Árvát csatolják Lengyelországhoz. Mindkét terület akkor még a Magyar Királysághoz tartozott, a Tátra déli oldalán. 1920-ban kisebb részük Lengyelországhoz, nagyobb részük Csehszlovákiához került. A zakopaneiak tehát a szabad Lengyelország polgárainak nyilvánították magukat, miközben hivatalosan még a császár alattvalói voltak.
A gyűlés megalakította a Nemzeti Szervezetet 32 tagú vezetőséggel. Az elnök Żeromski lett, helyettesei Franciszek Pawlica, Mariusz Zaruski őrnagy és Wincenty Szymborski. Żeromski később félig tréfásan azt írta, hogy szinte diktátori hatalmat kapott Zakopane és a környező völgyecskék fölött.
Október 31.: lefegyverzés egyetlen lövés nélkül
1918. október 31-én délben a Marian Bolesławowicz százados vezette Tiszti Bizottság lefegyverezte a zakopanei osztrák őrséget. A lengyel tisztek és légiósok elfoglalták az őrházat, a fegyver- és lőszerraktárt, majd lefegyverezték a csendőrséget, és átvették a postát és a vasútállomást. Harc nem volt. A katonák a Nemzeti Szervezet alá helyezték magukat, és attól a naptól Ausztria már nem uralkodott Zakopanéban.
Érdekes egybeesés, hogy ugyanezen a napon győzött Budapesten az őszirózsás forradalom, és október 31-én nevezték ki Károlyi Mihályt miniszterelnökké. A Monarchia mindkét felén egyszerre omlott össze a régi rend.
November 1–16.: a Nemzeti Tanács és az eskü
November 1-jén, mindenszentek napján a baloldallal, köztük a Lengyel Szocialista Párttal kibővült Nemzeti Szervezet Nemzeti Tanáccsá alakult. Żeromski elnökölt, és ettől kezdve a Zakopanei Köztársaság elnökének nevezték, bár ilyen tisztség hivatalosan nem létezett. Másnap, november 2-án, halottak napján a piactéren, Jagelló Ulászló király szobra alatt a katonák Żeromski előtt nyilvánosan hűségesküt tettek Lengyelországra. Még osztrák egyenruhát viseltek, mert más nem volt.
November 11-én, amelyet Lengyelország ma a függetlenség napjaként ünnepel, Józef Piłsudski Varsóban átvette a katonai parancsnokságot. Öt nappal később, 1918. november 16-án a zakopanei Nemzeti Tanács feloszlott, és az új lengyel állam szervei vették át a hatalmat. A Zakopanei Köztársaság soha nem akart elszakadni Lengyelországtól. Helyi lengyel kormányzat volt arra a néhány hétre, amikor a régi hatalom már összeomlott, az új pedig még nem ért el a Tátra alá.
Időrend
| Dátum | Mi történt |
|---|---|
| 1918. október 7. | A varsói Régenstanács kikiáltja Lengyelország függetlenségét |
| 1918. október 13. | Lakossági gyűlés Zakopanéban, határozat a független Lengyelország mellett, Nemzeti Szervezet Stefan Żeromski vezetésével |
| 1918. október 28. | Krakkóban megalakul a Lengyel Felszámoló Bizottság, hogy átvegye Galíciát Ausztriától |
| 1918. október 31., dél | Az osztrák őrség és csendőrség lefegyverzése, a raktár, a posta és az állomás átvétele; Budapesten az őszirózsás forradalom napja |
| 1918. november 1. | A Nemzeti Tanács átveszi a hatalmat Zakopanéban |
| 1918. november 2. | A katonák esküje a Grünwaldi-emlékműnél |
| 1918. november 11. | Józef Piłsudski átveszi a katonai parancsnokságot Varsóban |
| 1918. november 16. | A Tanács feloszlik, Zakopane a Második Lengyel Köztársaság része lesz |
A szereplők
Stefan Żeromski
Regényíró, a Ludzie bezdomni és a Popioły című regények szerzője. 1903-tól megszakításokkal, a háború alatt folyamatosan Zakopanéban élt. A Nemzeti Szervezet, majd a Nemzeti Tanács elnöke, a Zakopanei Köztársaság nem hivatalos elnöke. Tekintélye miatt egészen különböző nézetű emberek tudtak együtt dolgozni.
Wincenty Regieć
Zakopane község elöljárója, aki saját felelősségére hívta össze az október 13-i gyűlést.
Franciszek Pawlica
A Gorálok Szövetségének elnöke és Żeromski helyettese. Hét évvel korábban ő kezdeményezte a Grünwaldi-emlékművet, ahol 1918-ban a katonák esküt tettek.
Mariusz Zaruski
Őrnagy, hegymászó, tengerész, a tátrai hegyimentő szolgálat, a TOPR alapítója 1909-ben. 1941-ben egy szovjet börtönben halt meg Herszonban, Zakopanéban jelképes sírja van. A második világháború után a TOPR-t Tadeusz Pawłowski vezette, akiről angol nyelvű cikkünk szól.
Wincenty Szymborski
Władysław Zamoyski gróf zakopanei birtokának intézője és Żeromski harmadik helyettese. 1923-ban született lánya, Wisława Szymborska 1996-ban irodalmi Nobel-díjat kapott.
Tényleg Zakopane volt az első?
Gyakran olvasni, hogy Zakopane volt az első hely a régi lengyel területeken, amely lerázta az idegen uralmat. Érdemes ismerni a részleteket, mert több hely is igényt tart erre a címre:
- Október 7.: a Régenstanács Varsóban kikiáltotta a függetlenséget, de a város még német megszállás alatt állt.
- Október 13.: a zakopanei határozat az egyik legkorábbi alulról jövő nyilatkozat volt a szabad Lengyelország mellett Galíciában, de az osztrák hivatalnokok és katonák még a városban voltak.
- Október 31.: Zakopane lefegyverezte az osztrákokat, és onnantól maga kormányozta magát. A Tátra Múzeum szerint ez volt az első hely a lengyel területeken, amely saját erejéből rázta le a megszálló uralmát. Ugyanaznap reggel azonban Antoni Stawarz hadnagy lefegyverezte az osztrák laktanyát a krakkói Podgórzéban, és Krakkó is elsőnek tartja magát.
A korrekt válasz tehát: Zakopane a szabad Lengyelország egyik legelső helye volt, és október 13. a legkorábbi dátum, amely hozzá köthető. Akárhogy is, egy kis hegyi város egyedül, vérontás nélkül tette meg, négy héttel november 11. előtt.
Mit lehet ma megnézni
Mindegyik belefér egy délutánba. A távolságokat a Willa Storczyktól (Droga na Bystre 1) mértük, a gyalogos időket kényelmes tempóval.
| Helyszín | Kapcsolat 1918-cal | A Willa Storczyktól |
|---|---|---|
| Grünwaldi-emlékmű, Függetlenség tere (plac Niepodległości) | A régi piactér, a katonák esküje 1918. november 2-án | Kb. 2,1 km, 28 perc gyalog |
| Sokół-épület, ul. Orkana 2 | A Tátra Múzeum szerint itt volt az október 13-i gyűlés | A tér mellett, kb. 2,1 km |
| Tátra Múzeum, Krupówki 10 | Gyűjtemények és kutatások Zakopane 1918-as történetéről | Kb. 2,4 km, 32 perc gyalog |
| Oksza-villa, ul. Zamoyskiego 25 | A Tátra Múzeum galériája, a centenáriumi kiállítás helyszíne | Kb. 900 m, 12 perc gyalog |
| Pęksowy Brzyzek temető | Mariusz Zaruski jelképes sírja | Kb. 2,9 km, 38 perc gyalog |
A Grünwaldi-emlékmű és a Függetlenség tere
A gránitoszlopot Jagelló Ulászló király bronz mellszobrával 1911-ben állították fel a zakopanei piactéren, a grünwaldi csata 500. évfordulójára, amelyben a lengyel–litván sereg legyőzte a Német Lovagrendet. Az ötlet Franciszek Pawlicától származott, a tervet a zakopanei Wojciech Brzega készítette, a tátrai gránitot Władysław Zamoyski gróf adta. A felirat: „Pogromcy Krzyżaków lud góralski 1410–1910”, nagyjából „a gorál nép, a keresztes lovagok legyőzője”. A lépcsőn kis bronz gorál fiú ül, és a királyra néz fel.
Az emlékműnek viharos sorsa volt. 1925-ben az Ismeretlen Katona emléktábláját helyezték el a talapzatán. A második világháborúban a németek lebontatták, a darabjait a zakopanei gazdák rejtették el otthonaikban. 1948 júniusában újra felállították, de a városi park egyik sarkában, mert a téren már a Vörös Hadsereg emlékműve állt. Eredeti helyére csak 2013. július 1-jén került vissza, a tér felújítása után. A talapzatban három időkapszula van: 1911-ből, 1948-ból és 2013-ból.
A Sokół-épület
Néhány tucat méterre az emlékműtől áll a Sokół („Sólyom”) tornaegylet 1909 áprilisában felszentelt épülete. Ma a Sokół mozi működik benne. Lesław Dall szerint itt gyűltek össze a zakopaneiak 1918. október 13-án.
A Tátra Múzeum és az Oksza-villa
A Tátra Múzeum főépülete a Krupówki 10. alatt pár perc sétára van a Függetlenség terétől. A centenáriumra a múzeum „Rzeczpospolita Zakopiańska 1918” címmel kiállítást rendezett a 20. századi művészeti galériájában, az Oksza-villában (2018. október 31. – 2019. február 28.). Az Oksza a Zamoyskiego utca 25. alatt van, ezek közül a helyek közül hozzánk a legközelebb. Az aktuális kiállításokat, nyitvatartást és jegyárakat indulás előtt nézze meg a Tátra Múzeum honlapján.
A Pęksowy Brzyzek temető
A Kościeliska utcai régi temetőben, ahol Zakopane sok híres embere nyugszik, található Mariusz Zaruski jelképes sírja. 1997. november 11-én egy urnát helyeztek el benne herszoni földdel, ahol meghalt. A Függetlenség teréről kb. 10 perc séta a Krupówkin át.
Gyalog kb. 28 perc a Függetlenség teréig. Busszal gyorsabb: a Jana Pawła II körforgalomnál lévő megállóból, kb. 200 méterre a háztól, a 10–14-es járatok 4–5 perc alatt érnek a „Krupówki Pomnik hr. Wł. Zamoyskiego” megállóba. Onnan kb. 550 méter, 7 perc séta a Krupówkin és a Galicy utcán. Az Oksza-villa útba esik, tőlünk 12 perc gyalog.
Gyakori kérdések
Mi volt a Zakopanei Köztársaság?
Így nevezik az 1918. október 13. és november 16. közötti heteket, amikor Zakopane maga kormányozta magát, mielőtt az új lengyel állam átvette a hatalmat. Előbb a Nemzeti Szervezet, november 1-jétől a Stefan Żeromski vezette Nemzeti Tanács. Ideiglenes lengyel hatalom volt, nem elszakadt állam.
Mi történt 1918. október 13-án?
A község elöljárója osztrák engedély nélkül lakossági gyűlést hívott össze. A gyűlés határozatot fogadott el a független és egyesült Lengyelország mellett, követelte Szepesség és Árva csatolását, és megalakította a Stefan Żeromski elnökölte Nemzeti Szervezetet.
Tényleg Zakopane volt az első?
Az egyik első. Varsóban a Régenstanács október 7-én kikiáltotta a függetlenséget, Zakopane pedig október 31-én rázta le az osztrák uralmat, ugyanazon a napon, mint Krakkó, így mindkettő igényt tart a címre.
Hol láthatók ma az 1918-as helyszínek?
Mindenekelőtt a Grünwaldi-emlékmű a Függetlenség terén, ahol a katonák esküt tettek, és mellette a Sokół-épület. Aztán a Tátra Múzeum (Krupówki 10) és Zaruski jelképes sírja a Pęksowy Brzyzek temetőben. A Willa Storczyktól kb. 28 perc gyalog a tér.
Willa Storczyk · Zakopane
Szállás a Giewont alatt
Családi panzió egy csendes utcában, 12 percre gyalog az Oksza-villától és fél órára a Függetlenség terétől. Szobák főszezonon kívül 100 zł-tól (kb. 9200 Ft) fejenként éjszakánként, ingyenes parkolással és wifivel. Angolul vagy lengyelül válaszolunk.
Érdeklődés az időpontról